Történetünk ebben a nagyon kellemes, nosztalgikus és végtelenül kedves vendéglőben kezdődik. Történt ugyanis, hogy egy februári randevú után ide tértünk be a párommal fázósan, éhesen, nagy reményekkel, igazi jó gulyáslevesre vágyva. Akkor még nem tudtuk, hogy hagyomány van születőben (nem tudtunk akkor mi még semmit), nem készültünk semmiféle tesztelésre, csak éhesek voltunk, mint a kutya, mondjuk ki.

Délután a Budakeszi vadasparkban sétáltunk és már kezdett sötétedni, mikor eszembe jutott ez a hely és hogy egyszer ettem itt barátokkal már. Sajnos az ételt nem fotóztam le, a vendéglő belső teréről is csak sötét és homályos fotóim vannak valamiért.

Ahhoz képest, hogy február 15-e szombatra esett, érkezésünkkor üres volt a hely, illetve egy pár éppen távozott. A kiszolgáló hölgy inkább olyan, mintha a vendéglő anyukája lenne, mintha a berendezéshez tartozna, de ez így van jól. Amíg vártunk a gulyásra, házi sajtos rudat tett le az asztalunkra mindenféle kommentár nélkül, csak egy mosoly kíséretében. Isteni volt.

Arra emlékszem, hogy a gulyás gazdag volt, ízes és kellően átmelégítette megfagyott tagjainkat. Többféle házi kenyeret kaptunk mellé, magosat és kevésbé magosat, de friss és ropogós volt mind még este 5-kor is. A gulyásba mártogatva pedig maga volt a masszív elégedettség.

A hely meghittsége, a gyenge fények, kockás abrosz, régi fotók, melyek az állomásépület fénykorát idézték mind hozzájárultak a gulyás-élményhez.

1 adag ára: 1100 Ft

Visszamennék-e: igen

Értékelés: ❤️❤️❤️❤️❤️

Helyszín:

58-as Kisvendéglő
Budapest, Zugligeti út 101, 1121
(06 1) 200 8346
https://goo.gl/maps/b8nM7K8XsZcDDHN96